Az örök és megunhatatlan, gyorsan elkészíthető, ezerféleképp variálható, könnyű fogás. Ma a borsóleves mellé készült.
Hozzávalók:
- 25-30 dkg liszt
- 2 tojás
- 3 dl tej
- 2 dl szénsavas ásványvíz
- 1 ek. cukor
- 1 mk. só
- 1 cs. vaníliás cukor
A két tojást beleütöm egy tálba, és a cukorral, vaníliás cukorral sóval egyneművé keverem. Hozzáadom a tejet, ezzel is jól elkeverem, majd lassan adagolva, folyamatos keverés mellett a lisztet is hozzáadom. Én kézi habverővel szoktam dolgozni, így biztos nem marad csomós a tészta. Szép sima, sűrű masszát kapunk, amit óvatosan hígítunk az ásványvízzel. Anyukámtól úgy tanultam, hogy akkor jó a tészta, ha a merőkanalat megfordítva, szép egyenletesen, vékony rétegben fedi azt be. Én azt mondanám, hogy olyan tejszín sűrűségű tésztát kell kapnunk. Ha kell, még lehet hígítani, nekem most furcsa is volt lemérni az adagokat, mert egy gyakorlott háziasszony érzésből készíti a palacsintatésztát.
Elővesszük a palacsintaütőnket, felhevítjük, vékonyan kiolajozzuk, és a merőkanálba annyi tésztát teszünk, hogy szép vékony palacsintáink legyenek. Mindkét oldalukat, pár perc alatt pirosra sütjük. Én nem szoktam a tésztába keverni az olajat, inkább minden sütés előtt kikenem a serpenyőt egy kicsit. A kisült palacsintákat ízlés szerint lekvárral, dióval, túróval, almával vagy bármilyen más krémmel töltjük. Feltekerhetjük, háromszögbe hajthatjuk, vagy palacsinta tortát is készíthetünk belőle. A sós változata isteni finom kirántva is.
Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése