Hogy a recept honnan van? Nem is lehetne mástól, mint Limarától, aki a Mi csöppnyi országunk kenyérsütő Királynője!
Nemzeti ünnepünk, Augusztus 20.-a alkalmából Marcsi megalkotta a Házi Pékek Ünnepi Kenyerét, hogy ne csak az Országnak, hanem nekünk konyhatündéreknek is legyen e jeles nap alkalmából ünnepi kenyerünk! Ezen a páratlan napon, államalapító Szent István napján fog megjelenni Limara könyve, mely azt gondolom alapmű kell legyen minden szorgos háziasszony számára. Őszintén gratulálok ezúton is Marcsinak! Ha kiadója, Csipet Kiadó bemutatkozó szavait idézhetem, akkor " egy csipetnyi érzés, egy csipetnyi szeretetet, egy csipetnyi kedvesség" kell az élethez, és akkor minden rendben lesz! Egy szónak is száz a vége, mikor rábukkantam erre a mákos, lenmagos, szezámos fonott kenyérkére, nem bírtam magammal és azonnal meg kellet süssem! :) Kiváló recept, mint ahogyan már megszokhattuk, isteni finom illatos, különleges kenyér lett a végeredmény, amit biztos sokszor megsütök! Játszatok Ti is Limarával és a Csipet Kiadóval és legyél rajt a plakáton!
Hozzávalók az öregtésztához előző este:
- 15 dkg BL80 kenyérliszt
- 0,9 dl víz
- 0,3 dkg friss élesztő
Tálba öntöttem a meglangyosított vizet, belemorzsoltam az élesztőt, majd hozzáadtam az átszitált lisztet. Az egészet alaposan kidolgoztam, majd folpackkal letakarva az asztalon hagytam másnapig.
További hozzávalók:
- 3-3 dkg mák, szezámmag, lenmag
- 0,9 dl meleg víz
A magokat illatosra pirítottam, majd leöntöttem a meleg vízzel. Félretettem, hogy hűljön, ez idő alatt a magocskák magukba szívták a vizet.
Folytatás:
- 50 dkg BL80-as kenyérliszt
- 2 tk. só
- 2 ek. burgonyapehely (elhagyható, nekem ki is maradt mivel nem volt itthon)
- 3 ek. olaj
- 1,5 dl tej
- 1 dl víz
- az össze öregtészta
- 1 dkg friss élesztő
A lisztet egy tálba szitáltam, hozzáadtam a sót és összekevertem. Közepébe mélyedést készítettem és beleöntöttem az olajat, tejet, vizet, öregtésztát, a kihűlt magokat és rámorzsoltam a friss élesztőt is. Nekiálltam kézzel dagasztani, hogy életet vigyek a tésztába. Nekem kellett hozzá még kb egy evőkanálnyi víz, de ezt érezni fogjuk, lisztfüggő. Alaposan kidagasztottam, nem kímélve a kezemet, és egy nagyon szép, rugalmas, hólyagos tésztát kaptam. Mikor már sem a kezemhez, sem az asztalhoz nem ragadt gömbölyítettem, és letakarva hagytam kelni 20 percig. Ekkor könnyedén átgyúrtam, majd ismét 15 percet pihentettem. Enyhén lisztezett munkalapra borítottam, elosztottam 4 felé, majd gombóccá formálva, letakarva hagytam még 15 percet kelni. A következő lépésben rudakat formáltam belőlük, két rudat keresztben egymásra teszünk és Limara utasításai alapján megfonjuk. Idézem: Először az alul levő rúd felső szárát hajtjuk le az alsó mellé, keresztezzük őket (így hurok képződik a másik rúd körül), majd a két szárat V alakban kicsit szétnyitjuk. Ezután a másik rúd felső szárát hajtjuk le és keresztezzük az alsóval a V alak közepén. Váltakozva addig keresztezzük a két rúd szárait, amíg a tészta engedi. A végét szorosan összecsípjük, és a fonatot gyengéden végiggörgetjük a deszkán.
Jó étvágyat!